NYOLCADIK NYÁR KERÍTÉS MÖGÖTT

A Fertő tó partján lassan a nyolcadik nyár kezdődik úgy, hogy a magyar oldal egyetlen, közvetlenül megközelíthető strandját továbbra sem vehetik birtokba az emberek.

A régi strand helyén ma építési terület áll. A bejáratot magas kerítés zárja el, mögötte biztonsági szolgálat őrzi a területet.

A kérdés csak az: mit?

A kerítés mögött ugyanis nem munkagépek dübörögnek. Nem épül szálloda. Nem készül strand. Nem hallani kalapácsokat, nem látni szakembereket.

Major Gyulával, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnökével sétálunk egy közel kétszáz méter hosszú betonfal mellett. A fal végén ott a tó, amely generációk számára jelentette a nyarakat, a strandolást, a vitorlázást és a cölöpházak világát.

Néhány perc múlva turisták érkeznek Budapestről.

– Hol tudunk lemenni a strandhoz? – hangzik el az első kérdés.

Majd rögtön a második:

– Hol voltak a cölöpházak?

Az idős hölgy elmosolyodik. Elmeséli, hogy egy korábbi nyaralás alkalmával a Fertő „zsákmánya” lett a napszemüvege. Akkor még be lehetett jutni a vízhez. Ma már csak emlékeket keres.

Nem ő az egyetlen.

Sokan teszik fel ugyanezeket a kérdéseket. Olyanok is, akik évtizedek után térnek vissza. Egy Németországban élő férfi például azt meséli, hogy még az átkosban hagyta el az országot. Most, hosszú évtizedek után egyedül érkezett vissza. Látni akarta újra azt a helyet, amely fiatalkorának meghatározó része volt.

Csakhogy strand már nincs.

A Fertő-part története közben jóval többről szól, mint egy lezárt üdülőterületről.

Az emberi akarat valóban hegyeket képes megmozgatni. Itt szó szerint ez volt a terv. A korábbi beruházási elképzelések szerint olyan mennyiségű feltöltésre lett volna szükség, amelyhez szinte egy kisebb hegy földjét kellett volna megmozgatni.

A Fertő-part történetéből azonban nem lehet kihagyni magukat a cölöpházakat sem.

Generációk számára ezek jelentették magát a Fertő tavat. A víz fölé épített faházak nem luxusnyaralóknak készültek. Eredetileg csónakházak voltak, a helyi vízi élet kiszolgálására. Az akkori előírásoknak megfelelően ehhez a funkcióhoz igazodtak az építési és tűzvédelmi szabályok is.

Amikor a házak közül több kigyulladt, a sajátos szerkezet és elhelyezkedés az oltást végző szakemberek munkáját is jelentősen megnehezítette.

A tulajdonosok az évek során alakították át őket, sok esetben második otthonná, családi találkozóhellyé.

A cölöpházak világa egyszerre volt különleges és szabálytalan. Egy olyan sajátos Fertő-parti kultúra alakult ki körülöttük, amelyhez hasonló kevés helyen létezett az országban.

A legtöbb család számára azonban nem az épületek jelentették az igazi értéket, hanem az emlékek.

Az első csónakázás, a hajnali horgászat, a vihar előtti nádsusogás vagy a nyári esték a stégeken.

Aztán jöttek a tűzesetek, a bontások és a lezárások.

A Fertő-part arculata néhány év alatt gyökeresen megváltozott.

Miközben a kerítés mellett sétálunk, Major Gyula egy ponton megáll.

– Ott voltak – mutat a kerítés mögé.

Aki ma érkezik ide először, annak már semmi nem árulja el, hogy itt valaha egy élő, nyüzsgő vízitelep működött.

Pedig ez volt a magyar oldal egyetlen közvetlenül megközelíthető, turisztikai célra használt partszakasza.

A strand jövőjével kapcsolatban ma sem világos minden részlet.

Barcza Attila, aki miniszteri biztosként koordinálta a Fertő-part fejlesztésének társadalmi egyeztetését, időközben leadta a projekt koordinációját. Az egyesület által korábban készített közvélemény-kutatás eredményeit a Fertő Fórum anyagában is felhasználták.

A helyiek és a civilek szerint jelenleg nehéz pontosan megmondani, kinél van a döntés felelőssége. A legtöbben úgy vélik, hogy az újonnan létrejött, élő környezetért felelős tárcához, illetve annak vezetőjéhez kerülhet az ügy.

A volt miniszteri biztos által készített Fertő Fórum szerint 2025-ben több mint száz személyes egyeztetés zajlott szakmai szervezetekkel, vállalkozókkal, természetvédőkkel és civil csoportokkal. A dokumentum szerint 147 kérdőív érkezett vissza, amelyek több mint 1500 ember véleményét tükrözik.

A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint azonban a dokumentummal nem elsősorban az a probléma, ami szerepel benne, hanem az, ami hiányzik belőle.

Egy dátum: 2019. január 1.

Az a nap, amikor lezárták a strandot.

Az egyesület szerint különösen érdekes, hogy miközben a dokumentum részletes idővonalat közöl a beruházásról, ez a dátum valahogy lemaradt.

Pedig a mélyépítési kivitelezési szerződést csak 2020. december 15-én kötötték meg.

Miért kellett bezárni a strandot közel két évvel azelőtt, hogy a tényleges kivitelezés elkezdődött volna?

A választ egyelőre ugyanúgy kerítés takarja, mint magát a strandot.

A beruházás története hivatalosan 2015-ben kezdődött, amikor Sopron önkormányzata a Modern Városok Program keretében elkészítette a Fertő-part komplex fejlesztésének tanulmánytervét.

2017-ben a projektet átvette a száz százalékban állami tulajdonú Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., majd elkészültek az engedélyezési és kiviteli tervek.

2018 decemberében megkezdődtek a terület-előkészítő munkák.

2019-ben bezárt a strand.

2020 decemberében aláírták a mélyépítési kivitelezési szerződést.

Ezután kotrási, partfalépítési, közmű- és kikötőépítési munkák kezdődtek. Elkészült a két kilométer hosszú övcsatorna, valamint két új kikötő is.

A fejlesztés azonban 2022 végén megtorpant.

A mélyépítési szerződést mintegy 92 százalékos készültségi szinten megszüntették, a magasépítési beruházást pedig felfüggesztették.

A tópart így sajátos állapotba került.

Már nem volt a régi, de még nem lett az új sem.

2023-ban az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át a projektet, és megkezdődött a beruházás újratervezése. Ekkor készült el az úgynevezett Mesterterv is, a megvalósítására kiírt közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult, így a kivitelezés el sem kezdődött.

2025-ben megnyílt az északi kikötő.

A strand azonban továbbra sem.

A Fertő Tó Barátai Egyesület ugyanakkor azt is elismeri, hogy a most ismertetett koncepció számos olyan elemet tartalmaz, amelyeket korábban maguk is szorgalmaztak. Ennek ellenére nem írták alá a dokumentumot.

Azt mondják, garanciák hiányoznak.

Szerintük valódi biztosítékot jelentene a helyi építési szabályzat módosítása, valamint a jelenlegi környezetvédelmi engedély visszavonása. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás a területen akár háromszintes épületek létesítését és harmincszázalékos beépíthetőséget is lehetővé tesz, miközben Sopron több családi házas övezetében ennél szigorúbb korlátok vannak érvényben.

A civilek szerint ugyanakkor a megoldás nem feltétlenül olyan bonyolult, mint amilyennek az elmúlt években látszott.

Az új felelősnek nem kell feltalálnia a spanyol viaszt.

Elég lenne meghallgatni az érintett feleket.

És végre szakmai alapokon dönteni.

Nem politikai ciklusokban gondolkodni, hanem a tóban.

Mert a Fertő nem kampányidőszakok szerint működik.

A víz egyszerűen teszi a dolgát.

A Fertő ügyében ugyanis nem információhiány van. Tanulmányok, szakvélemények, civil javaslatok és vízügyi állásfoglalások egész sora készült az elmúlt években.

A kérdés már régen nem az, hogy mit kellene tenni.

Hanem az, hogy végre ki meri megtenni.

A kérdés csak az, hogy azok, akik a jövőjéről döntenek, képesek lesznek-e ugyanerre.

A Fertő tó ügyében ugyanakkor egy dolgot fontos tisztázni.

Sem a beruházás támogatói, sem az ellenzői nem a természetes állapotokhoz szeretnének visszatérni, hiszen ilyen állapot már évtizedek óta nem létezik.

A mai strand és vízitelep helyét még az 1960-as években, iszapfeltöltéssel és kőanyag felhasználásával alakították ki azért, hogy a magyar oldalon is legyen közvetlen kapcsolat a nyílt vízzel.

A vita tehát ma már nem arról szól, hogy maradjon-e minden úgy, mint régen.

Hanem arról, hogy ki döntheti el, milyen legyen a Fertő-part jövője.

Ezért szervez június 27-én délelőtt 10 órakor közös demonstrációt a Fertő Tó Barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország.

A dátum nem véletlen.

1989.június 27-én vágta át jelképesen a határzárat Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter. A világot bejáró képsor a vasfüggöny lebontásának egyik szimbólumává vált, és fontos állomása lett a határnyitás folyamatának.

A szimbólum azonban hasonló.

Ha pedig a szervezők reményei valóra válnak, a Fertő-parti kerítés is ugyanúgy a történelem része lesz egyszer, mint a vasfüggöny.

Csak ehhez előbb ki kellene nyitni a kaput.

A rendezvény fővédnöke Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész. A program házigazdái Szalay Adrienn Judit, a Fertő Tó Barátai Egyesület képviseletében, valamint dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország részéről.

A Budapestről érkezett turisták közben továbbindulnak.

A Németországból érkezett férfi még egyszer visszanéz a kerítésre.

A tó ott van a nádas is.

A strand azonban továbbra is a kerítés túloldalán marad.

És miközben a nyolcadik nyár kezdődik meg a lezárt Fertő-parton, a kérdés változatlan:

Mikor lesz újra mindenkié a Fertő?