KÖZJOGI NAGYTAKARÍTÁS 4. RÉSZ: AZ OBH ÉS A BÍRÓSÁGI IGAZGATÁS REFORMJA

A 2026-os választások utáni átvilágítás negyedik állomása az Országos Bírósági Hivatal. Ha a Kúria a bírósági rendszer feje, akkor az OBH az idegrendszere és a pénztárcája. Dr. Senyei György Barna elnök mandátuma 2028 decemberéig szól, ám a Tisza Párt programja szerint a bírósági igazgatás jelenlegi, erősen centralizált modellje tarthatatlan.

Az OBH elnöke rendkívüli hatalommal rendelkezik: ő dönt a bírósági vezetők kinevezéséről, a költségvetés elosztásáról és a bíróságok igazgatási felügyeletéről. A korábbi években a legfőbb kritika az volt, hogy ez a pozíció lehetővé teszi a bíróságok "belülről történő" politikai befolyásolását a kinevezési jogkörökön keresztül.
Bár Senyei György elnöksége alatt a korábbi (Handó Tünde-korszakra jellemző) nyílt konfliktusok az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) enyhültek, a rendszer szerkezeti problémái megmaradtak. A Tisza Párt szerint a bírósági önigazgatást vissza kell adni a bíráknak, az OBH elnökének egyszemélyi hatalmát pedig meg kell szüntetni.

A 2026-os kormányváltás után két forgatókönyv körvonalazódik. Nem feltétlenül az elnök személyének elmozdítása az első lépés, hanem a jogkörök megnyirbálása. Az új kétharmados többség megerősítheti az OBT-t (a bírák által választott felügyeleti testületet), és az OBH-t egy pusztán végrehajtó szervvé fokozhatja le, vagy akár az OBH mint intézmény megszüntetése és a feladatok átadása egy megerősített, valódi döntési jogkörökkel bíró Országos Bírói Tanácsnak. Ez a lépés automatikusan megszüntetné a jelenlegi elnöki tisztséget is.

Az OBH vezetése azzal érvelhet, hogy az elnöki mandátum fix időre szóló garanciája a bírói függetlenség része. Az új kormány azonban azzal vághat vissza: a függetlenség nem az igazgatási vezetők érinthetetlenségét, hanem az ítélkező bíró szabadságát jelenti – amit éppen a jelenlegi, központosított rendszer veszélyeztet a leginkább.

Illusztráció: Magyarország Bíróságai